Nagy számú embrionális őssejtet izoláltak az anyatejből – állítják ausztrál kutatók. A felfedezés felveti azt a lehetőséget, hogy anélkül is lehet embrionális őssejteket kinyerni az emberből, hogy embriókat kellene tönkretenni. Így egy csapásra eltűnhetnének az ezzel kapcsolatos etikai dilemmák is.
"Nem eszik eleget a kisbabám. Nincs elég tejem" - talán ezek a legtöbbször elhangzó anyai mondatok, ha szoptatási problémák merülnek fel. Úttörő kutatás arról, hogy a hízást nem csak az elfogyasztott étel mennyisége, hanem a viselkedés is befolyásolja.
Adjunk-e vaspótlást 4 hónapos kortól?
Lehetséges volna, hogy a természet rosszul gondoskodott a szoptatott babákról? Szakértőnk összefoglalja, amit a csecsemőkori vashiányról és vérszegénységről tudunk.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia Táplálkozástudományi Bizottságának nemrégiben megjelent ajánlása szerint a kizárólagosan szoptatott csecsemőknek 4 hónapos kortól rutinszerűen vaspótlást kellene kapniuk. Ajánlásukat ezzel indokolják: a vashiányos vérszegénység, illetve a vérszegénység nélküli vashiány hosszú távú káros hatással lehet az idegrendszeri fejlődésre.
Az emberi anyatejben található glikán nevű cukormolekula csatarendbe állítható az ételmérgezés tüneteinek leküzdésére, állítják ausztrál kutatók.
A Griffith Egyetem munkatársa, dr. Christopher Day és csapata áttörő eredményt ért el a campylobacter elleni küzdelemben, mely gyakran okoz ételmérgezést Ausztráliában. "A campylobacter-fertőzés függ a baktérium felismerésétől és az emésztőszervrendszerhez történő kapcsolódásától. A felismerésben a glikánok nagyon fontos szerepet játszanak." - mondta dr. Day. Az emberi test minden egyes sejtjét ezek a cukormolekulák borítják. "Meg akartuk találni a gyomor speciális glikánjait, melyekhez a fertőző kórokozók kapcsolódnak. Tudtuk, hogy ha ráakadunk, akkor meglesz a gyógyszerfejlesztés új célpontja a betegség kezeléséhez."
Egy friss tanulmány szerint az agy növekedése a csecsemőkben attól függ, mennyi időt és energiát "fektet be" az édesanya.
Az emberekkel együtt összesen 128 emlős fajt vizsgáló kutatás azt mutatja, hogy az utódok agynövekedését a terhesség és a szoptatás időtartama határozza meg. A Durham Egyetem kutatása szerint minél hosszabb a terhesség és a szoptatás időtartama az emlősök esetében, annál nagyobbra nő az utód agya. A kutatók azt állítják, az eredmények újfent megerősítették, hogy a szoptatás a legjobb az agy fejlődése szempontjából. Ez az Egészségügyi Világszervezet ajánlását is alátámasztja, amely kizárólagos anyatejes táplálást javasol az első hat hónapban, ezt követően pedig a szilárd étel mellett a szoptatás folytatását ajánlja kétéves korig vagy azon túl, az anya és a gyerek igényei szerint.
Ritka kivételektől eltekintve gyakorlatilag minden anya szoptatni akarja a gyermekét, 98%-uk erre testileg képes is és Magyarországon 90% el is kezdi a szoptatást. Tudjuk, hogy az anyatej a csecsemő tökéletes tápláléka és az anyák szándéka a közösségi nyomással is egybecseng: az anya szoptasson. A 3 hónapos csecsemők közül mégis már csak 58% szopik, a 6 hónaposan kizárólag szoptatottak aránya 36% körüli ( a "kizárólag szoptatás" fogalmát nem minden esetben a WHO definíció szerint használják, a csak folyadékpótlást kapó babákat sokszor beleszámolják - az anyák nem is mindig tudnak róla, hogy az újszülött mit kapott a kórházban). A jelenség más "nyugati" országokban is megfigyelhető. Az a felmérés, amiről most szó lesz, Ausztráliában zajlott, ahol a kórházat elhagyó csecsemők 94%-ban szoptak (76% kizárólag) 6 hónapos korban viszont már csak 46% kapott anyatejet (12% tápszer és szilárd táplálék nélkül, csak folyadékpótlással, kevesebb mint 1% pedig kizárólagosan).
ScienceDaily (Apr. 21, 2011) — A new study from The Journal of Child Psychology and Psychiatry finds that mothers who feed their babies breast milk exclusively, as opposed to formula, are more likely to bond emotionally with their child during the first few months after delivery. The breastfeeding mothers surveyed for the study showed greater responses to their infant's cry in brain regions related to caregiving behavior and empathy than mothers who relied upon formula as the baby's main food source.
A La Leche Liga angliai szervezetének válasza a British Medical Journal című orvosi szaklapban 2011 januárjában megjelent cikkre, amely megkérdőjelezi a hozzátáplálás nem korábban, mint 6 hónapos korban való elkezdésére vonatkozó eddigi ajánlásokat
A La Leche Liga már több mint 50 éve nyújt információt és támogatást azoknak a szülőknek, akik szoptatni szeretnék gyermeküket. Munkája során osztja a WHO, az Egészségügyi Minisztérium és más mértékadó szervezetek azon nézeteit, miszerint a csecsemők optimális növekedését, fejlődését és egészségét az szolgálja legjobban, ha életük első 6 hónapjában kizárólag szopnak. Ezután pedig a szoptatást kiegészítve kapjanak a kisbabák megfelelő minőségű ételeket, hogy növekvő, változó táplálékigényüket kielégíthessék.
Találkozott-e valaha olyan óvodással, aki természetéből fakadóan együttérzőnek tűnt, és törődött mások érzéseivel? Aki együttműködő volt, és nemcsak a saját akaratának próbált érvényt szerezni? Nagy az esély rá, hogy ezt az óvodást szülei sokat tartották karjukban, hordozták, dédelgették, valószínűleg szoptatott baba volt, rendszeresen a szüleivel aludt, és gyakran teremtettek neki alkalmat arra, hogy a szabadban más gyerekek társaságában játsszon - ez szűrhető le a Notre Dame Egyetem kutatóinak legújabb eredményeiből.
Az amerikai Pediatrics című gyermekgyógyászat szaklap az anyatej újabb hosszú távú hatásáról közölt tanulmányt.
A Western Australia Egyetem kutatói 1038 csecsemő anyatejjel való táplálásának hosszát jegyezték fel, majd tíz év múlva megmérték ugyanezeknek a gyerekeknek az iskolai teljesítményét: számolási, olvasási, írási és helyesírási képességeiket.
Az anyatejes táplálásnak már korábban is sok jótékony rövid- és hosszú távú hatását mutatták ki. Most spanyol kutatók a kamaszkori lábizmok erőssége és az anyatejjel való táplálás hossza között találtak kapcsolatot.
Az anyatej előnyét számos kutatás igazolta már, az izmokra gyakorolt hatását azonban eddig még egy felmérés sem vizsgálta.
Az Egészségügyi Világszervezet a csecsemők optimális növekedésének, fejlődésének és egészségének elérésére az egész világon azt javasolja az édesanyáknak, hogy az élet első 6 hónapjában kizárólag szoptassák csecsemőiket, majd pedig – magas tápértékű kiegészítő táplálékok bevezetése mellet – folytassák gyermekük szoptatását 2 éves korig vagy tovább.
Háttér
Az elmúlt hónapokban az egészségügyi dolgozók (gyermekorvosok, védőnők) körében elterjedt az a nézet, hogy a gluténtartalmú élelmiszereket 4 hónapos korban be kell vezetni a csecsemők étrendjébe, mert a glutén későbbi bevezetése fokozza a cöliákia kialakulásának kockázatát. Ez a javaslat a kutatási eredmények félreértelmezésén alapul, ellentmond az Egészségügyi Világszervezet és az európai egészségügyi szervezetek ajánlásának, és – a szilárd táplálékok túl korai bevezetése miatt – egészségügyi kockázatokat hordoz mind a szoptató anyákra, mind a szoptatott csecsemőkre nézve.
ScienceDaily (Nov. 24, 2010) — Infants are more efficient at digesting and utilizing nutritional components of milk than adults due to a difference in the strains of bacteria that dominate their digestive tracts.
ScienceDaily (Oct. 4, 2010) — New mothers who smoke are less likely to breastfeed. But those who quit smoking during or just prior to becoming pregnant were significantly more likely to remain smoke free and continue breastfeeding if they received support and encouragement during the first eight weeks following child birth, according to a study presented Oct. 4, at the American Academy of Pediatrics (AAP) National Conference and Exhibition in San Francisco.