Szoptatás Portál ... naprakész információk a szoptatásról

Morgan BE, Horn AR, Bergman NJ.
Biol Psychiatry. 2011 Nov 1;70(9):817-25.

Abstract

BACKGROUND: Maternal-neonate separation (MNS) in mammals is a model for studying the effects of stress on the development and function of physiological systems. In contrast, for humans, MNS is a Western norm and standard medical practice. However, the physiological impact of this is unknown. The physiological stress-response is orchestrated by the autonomic nervous system and heart rate variability (HRV) is a means of quantifying autonomic nervous system activity. Heart rate variability is influenced by level of arousal, which can be accurately quantified during sleep. Sleep is also essential for optimal early brain development.

Kathleen Kendall–Tackett, Zhen Cong, Thomas W. Hale
Clinical Lactation, Volume 2, Issue 2, 2011

Abstract

When a breastfeeding mother is depressed - or even at risk for depression - she is often advised to supplement with formula so that she can get more sleep. Results of recent studies suggest, however, that exclusively breastfeeding mothers actually get more sleep than their mixed- or formula-feeding counterparts. The present study examines the relationship between feeding method, maternal well-being, and postpartum depression in a sample of 6,410 mothers of infants 0-12 months of age.

Kathleen Kendall–Tackett, Zhen Cong, Thomas W. Hale
Clinical Lactation, Volume 1, Fall 2010

Abstract

The controversy around mother–infant bedsharing continues to grow. In order to make sound policy recommendations, policy makers need current data on where infants sleep and how families handle nighttime feedings. The present study is a survey of 4,789 mothers of infants 0–12 months of age in the U.S. The findings indicate that almost 60% of mothers bedshare and that this occurs throughout the first year. These findings also indicate that 25% of mothers are falling asleep with their infants in dangerous sleep locations, such as chairs, sofas or recliners. Recommendations for promoting safe infant sleep are made.

The following is a list of resources (articles/websites/books) for research-based information on infant sleep, night time parenting, baby crying, need for nourishment and comfort at night, and physiological body and brain responses to "controlled crying", "cry it out", or "sleep training" methods. Also see psychological conditioning studies on learned helplessness (which occurs to babies whose care-givers utilize these methods).

Folytatás

Blair PS, Heron J, Fleming PJ.
Pediatrics. 2010 Oct 18. [Epub ahead of print]

Abstract

Objectives: This is an investigation into the longitudinal patterns of bed sharing, the characteristics associated with those patterns, and the relationship with breastfeeding.

Teti DM, Kim BR, Mayer G, Countermine M.
J Fam Psychol. 2010 Jun;24(3):307-15.

Abstract

In the present study, linkages were examined between parental behaviors (maternal practices) at bedtime, emotional availability of mothering at bedtime, and infant sleep quality in a cross-sectional sample of families with infants between 1 and 24 months of age.

Peter S Blair, Peter Sidebotham, Carol Evason-Coombe, Margaret Edmonds, Ellen M A Heckstall-Smith, Peter Fleming
BMJ 2009;339:b3666

Abstract

Objectives To investigate the factors associated with sudden infant death syndrome (SIDS) from birth to age 2 years, whether recent advice has been followed, whether any new risk factors have emerged, and the specific circumstances in which SIDS occurs while cosleeping (infant sharing the same bed or sofa with an adult or child).

Following the publication of new research on risk factors involved in Sudden Infant Death Syndrome (SIDS) and subsequent media coverage, UNICEF UK Baby Friendly Initiative has issued the following statement. The SWISS study, designed to investigate the factors associated with SIDS in 0-2 year-olds, draws a clear link between increased risk of SIDS and alcohol or drug use when co-sleeping with a baby, particularly on a sofa.

Rosha Champion McCoy MD
Consultant: James McKenna J. PhD
The Academy of Breastfeeding Medicine Protocol Committee
Breastfeeding Medicine, Volume 3, Number 1, 2008

BACKGROUND

The terms co-sleeping and bed sharing are often used interchangeably. However, bed sharing is only one form of co-sleeping. Co-sleeping, in reality, refers to the diverse ways in which infants sleep in close social and/or physical contact with a caregiver (usually the mother).

James J. McKenna, Helen L. Ball, Lee T. Gettler
Yrbk Phys Anthropol 50:133–161, 2007.

Abstract

Twenty years ago a new area of inquiry was launched when anthropologists proposed that an evolutionary perspective on infancy could contribute to our understanding of unexplained infant deaths. Here we review two decades of research examining parent-infant sleep practices and the variability of maternal and infant sleep physiology and behavior in social and solitary sleeping environments. The results challenge clinical wisdom regarding normal infant sleep, and over the past two decades the perspective of evolutionary pediatrics has challenged the supremacy of pediatric sleep medicine in defining what are appropriate sleep environments and behaviors for healthy human infants. In this review, we employ a biocultural approach that integrates diverse lines of evidence in order to illustrate the limitations of pediatric sleep medicine in adopting a view of infants that prioritizes recent western social values over the human infant's biological heritage.

Az együttalvás körüli vita áttekintése a SIDS, a közös ágy és a szoptatás relációjában

James J. McKenna and Thomas McDade: Why babies should never sleep alone: A review of the co-sleeping controversy in relation to SIDS, bedsharing and breast feeding c. cikkének magyar nyelvű összefoglalója.
(PAEDIATRIC RESPIRATORY REVIEWS (2005) 6, 134–152)

Bevezetés

A kiságy, matrac, ágynemű NEM az evolúció terméke – ellentétben az együttalvás és a testkontaktus során megvalósuló védelmező anyai magatartással, amely azért jött létre, hogy a kisbabákat védelmezze és táplálja éjszaka is! Annak ellenére, hogy a nyugati világban tekintélyes orvosok vagy rendőrök figyelmeztetnek a veszélyeire, egyre több nyugati szülő tér át a legalább részleges együttalvásra. A 90-es években az Egyesült Államokban megduplázódott az együttalvó szülők száma, elérhette az 50%-ot is. A szoptató anyákra ez háromszor akkora valószínűséggel volt jellemző. (Hasonló eredmények Angliában, Ausztráliában, Új-Zélandon)

Úgy tűnik, hogy a szoptatás (ami most már nyugaton is a babatáplálási norma) rejtett szabályozóként működik, és arra készteti a mama-baba párost, hogy éjjel is egymás közelségét keressék (akár közös ágy, akár külön felület, de karnyújtásnyi távolság formájában). Ha evolúciós nézőpontból szemléljük az alvási elrendezést, ez nem meglepő. Ez a biológiailag legmegfelelőbb alvási elrendezés, egyszerűen azért, mert a szoptatás enélkül legalábbis nehézkes. Az anya-csecsemő közötti közelség és kontaktus előnyös viselkedéses és fiziológiai változásokat eredményez a kisbabában. Valószínűleg ez magyarázza azt a jelenséget, hogy a kórházból hazatérve a legtöbb friss anyuka az együttalvás két módja közül (közös szoba vagy közös ágy) valamelyiket fogja alkalmazni, legalább az éjszaka egy részében. Az anyák arról számolnak be, hogy a babájuk kevesebbet sír, mindenki többet tud aludni, és több a tej is a gyakoribb éjszakai szoptatásoknak köszönhetően.

Sleep Arrangements and Behavior of Bed-Sharing Families in the Home Setting
Sally A. Baddock, Barbara C. Galland, Barry J. Taylor and David P.G. Bolton
PEDIATRICS Vol. 119 No. 1 January 2007, pp. e200-e207

Absztrakt

CÉLOK: Együttalvó családoknál az alvási pózok és viselkedési formák mennyiségi analízise, hogy jobban megértsük az együttalvás kockázatát és előnyeit, illetve azt, hogy hogyan befolyásolja ezeket a viselkedési formákat a csecsemő kora és a szoba hőmérsékletének változása.

MÓDSZEREK: 40 csecsemőt vizsgáltak, akik legalább 1 szülővel aludtak együtt min. 5 órán át éjszakánként. A csecsemők otthonában éjszakai videofelvételt készítettek a családról és a kisbaba életfunkcióit folyamatosan figyelték és rögzítették.
Vizsgált szempontok: a csecsemő alvási pozíciója, annak a lehetősége, hogy az anya által kilélegzett levegőt a csecsemő belélegzi, a fej ki-és betakarása, szopás, mozgások, a család tagjainak elhelyezkedése alvás közben, reagálás a csecsemőre és interakciók.

EREDMÉNYEK: Minden csecsemő az édesanyjával aludt. 18 esetben az apa is és 4 esetben a testvérek is együtt aludtak a csecsemővel. A csecsemők általában az anya mellett, az apától és testvérektől elszeparálva, az anya felé fordulva, mellmagasságban, megérintve vagy karolva feküdtek. Az éjszakai szopási idő középértéke 40,5 perc volt . Az anyák általában a csecsemővel szemben feküdtek, de ritkán olyan pozícióban, hogy az anya által kilélegzett levegő veszélyt jelentett volna számukra. Az apák csak ritkán voltak kapcsolatban csecsemőikkel az alvás folyamán. 22 csecsemő esetében a fejet 102 esetben takarták be (magától „takaródott be”), 80%-ban az anya testhelyzet változtatása miatt. 68%-ban az anya segített kitakarni a baba fejét, ezek 50 %-ában a baba igénye miatt. A szoba hőmérsékletének 1 fokos növekedése csökkentette a fej betakarás idejét 0,2 órával.

KÖVETKEZTETÉS: Az apa jelenlététől függetlenül az anya-csecsemő kapcsolat a meghatározó az együttalvásban. Elsősorban a szopás határozza meg az anya - csecsemő testhelyzetét, bár a szoba hőmérséklete is befolyásolja azt. Hidegebb szobákban a csecsemők több időt töltenek a fejüket betakarva. A gyakori interakciók az anyának azon a képességén alapulnak, hogy kis inger hatására is felébred. Azok az anyák, akik isznak, dohányoznak vagy túl fáradtak, valószínűleg kevésbé képesek reagálni csecsemőjük igényére.

Sally A. Baddock, PhD, Barbara C. Galland, PhD, Barry J. Taylor, MBCh, FRACP and David P.G. Bolton, MRCP, PhD

PEDIATRICS Vol. 119 No. 1 January 2007, pp. e200-e207

Abstract

OBJECTIVES. We aimed to provide a quantitative analysis of the sleep arrangements and behaviors of bed-sharing families to further understand the risks and benefits as well as the effects of infant age and room temperature on bed-sharing behaviors.

Sally A. Baddock, Barbara C. Galland, David P.G. Bolton, Sheila M. Williams, Barry J. Taylor

PEDIATRICS Vol. 117 No. 5 May 2006, pp. 1599-1607

Abstract

OBJECTIVES. To observe the behavior of infants sleeping in the natural physical environment of home, comparing the 2 different sleep practices of bed sharing and cot sleeping quantifying to factors that have been identified as potential risks or benefits.

James J. McKenna and Thomas McDade

PAEDIATRIC RESPIRATORY REVIEWS (2005) 6, 134–152

Summary

There has been much controversy over whether infants should co-sleep or bedshare with an adult caregiver and over whether such practises increase the risk of SIDS or fatal accident. However, despite opposition from medical authorities or the police, many western parents are increasingly adopting night-time infant caregiving patterns that include some co-sleeping, especially by those mothers who choose to breast feed. This review will show that the relationships between infant sleep patterns, infant sleeping arrangements and development both in the short and long term, whether having positive or negative outcomes, is anything but simple and the traditional habit of labelling one sleeping arrangement as being superior to another without an awareness of family, social and ethnic context is not only wrong but possibly harmful. We will show that there are many good reasons to insist that the definitions of different types of co-sleeping and bedsharing be recognised and distinguished. We will examine the conceptual issues related to the biological functions of mother–infant co-sleeping, bedsharing and what relationship each has to SIDS.