Szoptatás Portál ... naprakész információk a szoptatásról

A csecsemőtápszerek marketingjét szabályozó nemzetközi kódex betartásának magyarországi helyzete

Félévesen a kisbabák fele már tápszert vagy más kiegészítést is kap az anyatej mellett, holott a hazai szakmai és nemzetközi ajánlások szerint az volna ideális, ha hat hónapos korukig csak anyatejet kapnának. Az eseteknek csupán kis részében van szükség azért tápszerre, mert az anya nem tud szoptatni vagy nincs elég teje. A túlságosan korán megkezdett hozzátáplálás egyik legfőbb oka például a bébiételek, bébiitalok, tejpépek megtévesztő, a szakmai ajánlásokkal egyáltalán nem összhangban álló feliratozása. A hozzátáplálás megkezdéséhez ajánlott bébiételek, italok üvegén ugyanis az olvasható: 4 hónapos kortól. A túlságosan korán megkezdett hozzátáplálás az anyatejmennyiség csökkenését és idő előtti elválasztást von maga után.

A problémák másik forrása, hogy az édesanya nem kap szakszerű segítséget, ha szoptatási problémái adódnak. A segítség sokszor abban merül ki, hogy tápszerreceptet kap, vagy azt javasolják, síró, nyugtalankodó babájának adjon inkább cumit, akkor majd nem akar állandóan szopni. A szopási idő csökkenése azonban az anyetejmennyiséget és a szopási kedvet is csökkentheti. Előfordulnak olyan helyzetek, amikor átmenetileg valóban pótlásra és tápszerre van szüksége egy kisbabának. Ilyenkor azonban cumisüveg helyett szoptatásbarát módszerrel kellene kapnia a kiegészítést, például Szoptaníttal, kispohárból, kiskanállal, esetleg más módszerrel, attól függően, hogy pontosan mi a probléma. Ideális, ha az édesanyát arról is felvilágosítják, hogyan növelheti az anyatej mennyiségét.

Megengedhetetlen, hogy gyermekeink egészségét gazdasági érdekek befolyásolják, ezért fogadta el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 119 tagállama – köztük Magyarország – 1981-ben az Anyatejet helyettesítő anyagok forgalmazásának nemzetközi kódexét, amelynek alapvető célja a szoptatás védelme és ösztönzése.

A kódex előírásai ajánlás jellegűek, s azokat az alapvető minimális feltételeket tartalmazzák, amelyeket a nemzetközi közösség a gazdasági érdekeiket érvényesíteni próbáló tápszergyártó cégek nyomása mellett érvényesíteni tudott. A kódex minden olyan termékre kiterjed, amelyet az anyatej illetve a szoptatás helyettesítésének céljából hoznak forgalomba. Ide tartoznak a tápszerek, más tejek, tejpépek, bébiételek és bébiitalok, de a cumik és a cumisüvegek is, amelyek használata megzavarja a csecsemő természetes szopástechnikáját. A kódex nem avatkozik bele ezen termékek gyártásába és értékesítésébe, csak népszerűsítésük módját szabályozza.

A tudományos kutatások és széleskörű nemzetközi tapasztalatok alapján a WHO és az UNICEF azt javasolja, hogy a csecsemőket hat hónapos korukig kizárólag szoptassák, és a szoptatást lehetőség szerint folytassák kétéves korig megfelelő mennyiségű és összetételű élelmiszerekkel kiegészítve, mivel az anyatej a legideálisabb táplálék a csecsemők számára, amely felvértezi a gyermek szervezetét számos betegség és allergia ellen.

A kódex ennek érdekében előírja, hogy a hatálya alá eső termékeket ne reklámozzák a nagyközönség számára, az anyáknak és a családtagoknak ne osszanak termékmintákat, az egészségügyi intézményeket ne használják a tápszerek népszerűsítésére, és azokat ne lássák el ingyenes, vagy olcsó tápszeradományokkal.
A cégek ne alkalmazzanak az anyákkal kapcsolatot tartó csecsemőtáplálási tanácsadókat. Az egészségügyi dolgozóknak (orvosoknak, ápolónőknek, védőnőknek) ne adjanak termékmintát és ajándékokat, s az egészségügyi dolgozók ilyeneket ne adjanak tovább az anyáknak.
A termékek címkéjén ne szerepeljen olyan ábra, szöveg vagy kisgyermeket ábrázoló kép, amely idealizálja a mesterséges táplálást.
Az egészségügyi dolgozóknak szánt információk legyenek tudományosak és tényszerűek.
A mesterséges csecsemőtáplálásról szóló kiadványok, beleértve a termékcímkéket is, tájékoztassák az olvasót a szoptatás előnyeiről, a mesterséges táplálás költségeiről és veszélyeiről.
Arra alkalmatlan termékeket, például édesített sűrített tejet, ne ajánljanak csecsemőtáplálásra, ugyanakkor az erre a célra előállított termékek legyenek jó minőségűek, a nemzetközi előírásoknak megfelelőek.

A kódexet több ország törvénybe iktatta, más országok azzal többé-kevésbé egyező tartalmú törvényeket fogadtak el, hogy megvédjék az anyákat a megtévesztő kereskedelmi hatásoktól. Magyarországon 2004 tavaszán fogadták el az Európai Uniós irányelvekkel összhangban álló tápszerrendeletet.

"A Szoptatásért" Magyar Egyesület november 5-6-án kétnapos tanfolyamot tart Budapesten "A szoptatás jogi védelme, a tápszerek marketingjének és forgalmazásának nemzetközi jogi szabályozása, és a rendelkezések betartásának ellenőrzése" címmel.
A tréningen orvosok, védőnők és a szoptatás támogatása iránt elkötelezett civil szervezetek képviselői vesznek részt. Az első napon Lida Lhotska, az IBFAN (International Baby Food Action Network) európai koordinátora tájékoztatást ad az anyatejet helyettesítő anyagok forgalmazásának nemzetközi szabályozásáról, majd a második napon az egyesület szakértői áttekintik a magyarországi helyzetet , és a tápszermarketinget szabályozó nemzetközi kódex ellenőrzésének gyakorlati kérdéseit.

"A Szoptatásért" Magyar Egyesület tíz éve foglalkozik a szoptatás támogatásával, és az egészségügyi dolgozók képzésével. Az egyesület 2004 szeptemberében az Európai Unió Phare ACCESS programja keretében támogatást kapott ahhoz, hogy megvizsgálja a WHO Kódex betartásának magyarországi helyzetét. Az egyéves projekt lehetőséget biztosít ismeretterjesztő kiadványok készítésére és a kódex betartásának ellenőrzésére kidolgozott nemzetközi monitorizáló rendszer hazai bevezetésére, a kérdőíves felmérés lebonyolítására és az adatok elemzésére.

Az egyesület 2005. január 5-én és 19-én egynapos előadást tart a „Tápszerek és a szoptatási hajlandóság” kérdéséről egészségügyi dolgozóknak és civil érdeklődőknek Az egyesület tevékenységéről és az előadásokról további információ az www.szoptatasert.hu címen található.