5 különösen káros tévhit a szoptatásról

Nem ritka, hogy saját orvosa figyelmezteti a hosszan szoptató anyát: jó lesz, ha már elválasztja a gyerekét, hiszen egyrészt úgysem ér már semmit az a tej, másrészt az egészségének is árt vele, “túl sokat kivesz belőle”. Vajon tényleg ennyire rosszul állunk? A szoptatás valóban káros volna az anya egészségére? Nem hangzik valami logikusan…

Így kezdd el a hozzátáplálást!

Az Egészségügyi Világszervezet az élet első hat hónapjában kizárólagos szoptatást ajánl, majd a szilárd ételek fokozatos bevezetése mellett a szoptatás folytatását kétéves korig vagy azon túl. Az AAP (Az Egyesült Államok gyermekgyógyászainak szakmai szervezete) is nagyjából ezt javasolja 2012 óta, kis hangsúlybeli különbségekkel: kizárólagos szoptatást körülbelül hat hónapos korig, majd a szoptatás folytatását a szilárd ételek bevezetése mellett legalább egyéves korig, vagy addig, ameddig ez az anyának és a gyermeknek megfelelő. A magyarországi szakmai ajánlás így szól: “A csecsemő kiegészítő-táplálását hat hónapos korban el kell kezdeni. Bármely életkorban kezdi is el az egyéb étkek fogyasztását a csecsemő, fokozatosan kell emelni az étkezések számát. Egyéves korig az anyatej domináns táplálék marad. Elfogadva, hogy az anya dönt arról, hogy mennyi ideig szoptatja gyermekét, támogatni kell abban, hogy folytathassa a szoptatást akár a csecsemő kétéves koráig és azt követően is.”

Az anyatejnek is van mikrobiomja, ami védi az anyát és a csecsemőt!

A humán mikrobiom program az Amerikai Egészségügyi Intézet jelentős vállalkozása volt egy viszonylag egyszerű célkitűzéssel: meg akarták érteni, milyen baktérium telepek élnek az emberi test belsejében és felszínén – és milyen hatással lehetnek ezek a telepek az egészségünkre.

A több száz személy által adományozott minták közt a széklettől az orrváladékig minden előfordult. Azonban egy kulcsfontosságú mintát figyelmen kívül hagytak: az anyatejet. Úgy bizony – az anyatej mikrobiomját nem vizsgálták. Ebben nyilván szerepe volt a régóta fennálló tévhitnek, hogy az anyatej steril. Ugyan, miért vizsgálnánk valamit, ami steril?

De hamarosan kiderült, hogy az anyatej távol áll a sterilitástól.

Jogod van bárhol szoptatni!

Időről időre hatalmas botrány kerekedik abból, hogy szoptató anyát zavarnak ki étteremből, bankból, vasúti váróteremből, orvosi váróból. Legutóbb a Nyugatinál levő McDonaldsból zavart ki a biztonsági őr egy szoptató baba-mama párost, pedig ők még engedélyt is kértek, meg is kapták, mielőtt leültek egy eldugott sarokban. Emiatt a megalázó, jogtalan, diszkriminatív bánásmód miatt most teljes joggal hatalmas a felzúdulás, és holnap, május 22-én 11-re a tett színhelyén várják a szoptató anyákat és nem szoptató támogatóikat egy gyors flashmobra – tiltakozásként.

Bőrkontaktus azonnal császár után

A világ egyik legjobb filmje a szoptatásról, a korai anya-gyerek kapcsolatról a norvég Gro Nylander filmje, a Breast is Best. Ez a video csupán hét perces összefoglaló az eredetileg fél órás filmről, de már első képsorain látható, hogyan kivitelezhető már a műtőasztalon, közvetlenül az újszülött kiemelése után a közvetlen bőr-bőr kontaktus és akár a szoptatás is.

A korai bőrkontaktus támogatása 10 lépésben - gyakorlati útmutató családoknak, szakembereknek

A korai kötődés, azaz bonding – már a születés, szülés előtt, illetve a szül(et)és pillanatában megkezdődik. Elengedhetetlen, hogy a gyermek és az anya elválasztását meggátoljuk az élet első pillanataiban, óráiban, napjaiban. A korai kapcsolat támogatása alapvető fontosságú minden gyermeknél, de ennél is lényegesebb a koraszülötteknél és császármetszéssel világrajötteknél, traumatizált anyáknál. A szül(et)éssel egyaránt megváltoznak mind a gyermek, mind az anya neuropszichológiai mechanizmusai. A bőrkontaktus elősegíti a szülővé válást, az újszülött adaptálódását, a természetes, egészséges bio-pszicho-szociális, spirituális folyamatok kibontakozását, megvalósul a kolonizáció, immunológiai, fiziológiai szempontból is az ideális kezdetet kapja meg a kisbaba.

Négy hasznos babás kiadvány, amit ingyen letölthetsz

Amikor az első gyereked születik, talán azzal a legnehezebb megbirkózni, hogy mindenki ellát tanácsokkal – csak éppen homlokegyenest ellenkezőekkel. Nagyon elbizonytalanító, hogy esetleg fogalmad sincs, kinek higgyél! Anyukádnak, aki téged és két testvéredet is felnevelte? Vagy anyósodnak, akinek négy gyereke van, köztük a párod? Vagy a barátnődnek, akinek már kettő van? Vagy az idős gyerekorvosnak, aki már sok gyereket látott, gyógyított? Vagy a védőnőnek, akinek meg ez a szakterülete?
Vagy egyszerűen kérdezd meg egy facebook csoportban, aztán szűrd le a hetvenhét válaszból, melyik lehet a jó?

Így segít a bababarát kórház

Első gyermekünket várva kevesen vagyunk tudatában, milyen nagy jelentősége van a szoptatás megalapozásában a kórház választásnak. Legtöbben a ránk váró nagy ismeretlent csak a szülésig tudjuk elképzelni. Pedig az utána következő órák, napok is éppolyan fontosak!

Nem mindegy, mi történik a szülés után!

Bár Magyarország már 1992-ben csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF által életre hívott Bababarát Kórház Kezdeményezéshez, mely a szülészeti intézmények szemléletének és gyakorlatának átformálására törekszik, még ma is kivételesnek számít hazánkban az a tizenhét kórház, mely jelenleg jogosult viselni ezt a minőségbiztosítást garantáló címet.

Miért, lehet ezt másképp is?

Az Egészségügyi Világszervezet 1991-ben hirdette meg a Bababarát Kórház Kezdeményezést. Európában elsőként a debreceni női klinika nyerte el a címet!

A cél a szoptatás támogatása volt és maradt azóta is. És mivel ez a történet jó esetben a szüléssel kezdődik, és a szülések zömének kórház a helyszíne, a kezdeményezés lényege az, hogy a szoptatást elkezdését és begyakorlását nehezítő, akadályozó tényezőket, az információhiányt a lehető leghatékonyabban kiküszöbölje.

Feliratkozás Kezdőoldal hírcsatorna csatornájára