7%-os növekedés az 50 milliárd dolláros csecsemőtáplálási piacon

Az alábbi cikk egy, az élelmiszeripar területén tanácsadással és piackutatással foglalkozó cég egyik igazgatójának összefoglalója. A cikk a befektetők és piaci szereplők számára készült, vagyis üzleti szempontból foglalkozik a csecsemők számára készült élelmiszerek (baby food) piacával. Fontos megjegyezni, hogy mindaz, ami a piaci szereplők számára pozitívum, az anyák, csecsemők és családok, továbbá a globális társadalom számára egyértelmű negatívum. Ennek a piacnak a növekedése az anyák és csecsemők egészségi állapotának romlásával, az egészségügyi kiadások növekedésével, a családok kiadásainak növekedésével (esetenként a családok fokozódó elszegényedésével), továbbá a környezetszennyezés fokozásával járnak.
Az anyák cikkben hivatkozott "egészségtudatosságának" növekedése valójában a gátlástalan marketing következménye, amely sikeresen elhitette a lakossággal, hogy a csecsemőtápszerek előnyösebbek a csecsemők tápanyagellátása és fejlődése szempontjából, mint az anyatej.

Semmi ha, semmi de, semmi követő tápszer

The Lancet 387:10033; p2064

Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének szabályozása a szoptatásért folytatott globális küzdelem sarokköve. Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét 1981-ben fogalmazták meg, a csecsemőtápszerek reklámozásával és népszerűsítésével kapcsolatban kialakult széleskörű aggodalmak közepette, különösen olyan helyzetekben, ahol az anyák nem jutottak hozzá sem a tiszta ivóvízhez, sem a sterilezéshez szükséges felszereléshez, ami pedig nélkülözhetetlen a tápszer biztonságos elkészítéséhez. A Kódex tiltja az anyatejhelyettesítők közvetlen reklámozását az anyák részére, az olyan állításokat, amik szerint a tápszerek jótékony hatással vannak az egészségre, továbbá ajándékok és ingyenes ellátmány juttatását egészségügyi dolgozóknak és intézményeknek.

WHO Kódex Akció Nap

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1981. május 21-én fogadta el „Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét”. A Kódex célja, hogy védje a csecsemők és kisgyermekek egészségét azáltal, hogy korlátozza az anyatejet és szoptatást helyettesítő termékek marketingjét. A Kódex ajánlás, nem kötelező érvényű, mindazonáltal 118 ország (köztük Magyarország) ratifikálta.

A Kódex rendelkezéseit csak kevés állam emelte törvényerőre, ez az oka annak, hogy az elmúlt 35 évben a cégek folyamatosan megsértik a benne megfogalmazott szabályozást.

A Kódex aláírásának évfordulóján számos nemzetközi közösség tett közzé felhívást annak érdekében, hogy a nagyközönség, a családok emeljék fel szavukat a csecsemők védelmére.

Ismét tápszerről tárgyal a brit Királyi Gyermekgyógyászati és Gyermekegészségügyi Kollégium

A Liverpool Aréna hatalmas termében az összegyűlt gyermekorvosok feszülten várták a szavazatszámlálást, vajon a brit Királyi Gyermekgyógyászati és Gyermekegészségügyi Kollégium (RCPCH) elutasítja-e a tápszergyártók adományait? A brit Királyi Gyermekgyógyászati és Gyermekegészségügyi Kollégium (RCPCH) elnöke és elnöksége egyaránt ellenezte az indítványt, erről kiáltványt fogalmaztak meg, ami kézről-kézre járt a kollégium tagjai között az indítványt tárgyaló tájékoztatóval egyetemben. Felszólaltak az indítványt támogató és ellenző kollégiumi tagok, majd írásbeli szavazás következett.

Szoptatás minikonténerben

Bárhol, bármikor szoptathatsz! – ez Földünk legtöbb országában magától értetődik. Van, ahol törvény is kimondja az anya és csecsemője jogát a nyilvános szoptatáshoz, mégpedig azért, mert annak ellenére, hogy ez a világ egyik legtermészetesebb dolga, ezt a jogot időről időre megpróbálják kétségbe vonni. Ez kellemetlen incidensekhez vezet. Ezek lényege, hogy egyes helyeken megtiltják az anyának a szoptatást. Bár az efféle esetek inkább elszigetelt jelenségek maradnak, mégis elbátortalanítóan hatnak azokra, akik amúgy is bizonytalanok a nyilvános szoptatás megítélésében.

Igény szerinti szoptatás – hordozás – együtt alvás. Ez valami szekta, vagy mi?

Az, hogy régen (vagy a világ sok pontján ma is) nők milliói kizárólag anyatejjel és szoptatás révén táplálták babájukat; éjszaka saját testükkel óvták, melegítették őt, nap közben pedig valamilyen eszköz segítségével magukra kötve, születés előtti időket idéző egységbe forrva élték életüket, nem holmi hippi-hóbort volt ám, hanem a túlélés záloga.

Tápszer kell a babának?

Igen, előfordulhat ilyen helyzet! Abban viszont egészen biztosak lehetünk, hogy sokkal ritkábban, mint ahogyan ez napjainkban, itt nálunk Magyarországon megtörténik. És nem mindegy? – kérdezhetik sokan – hiszen a tápszerek kisbabáknak készült speciális összetételű élelmiszerek, az egyes számmal jelöltek úgynevezett “anyatejhelyettesítők”, amiből logikusan kellene következnie annak, hogy akkor nyugodtan helyettesíthetjük is az anyatejet, nincs jelentősége, melyiket kapja a baba. De természetesen VAN jelentősége!

Feliratkozás Kezdőoldal hírcsatorna csatornájára